Könyv

akonyvA könyv adatai

A könyv címe: Magyar katonai erődítések a Keleti-

Kárpátokban

A könyvhöz kapcsolódó név/nevek:

Rakaczky István, Rusz Ferenc (Szerzők)

Kiadó: Fiatalok a Vidékért Egyesület

A kiadás helye: Göd
A kiadás éve: 2009
ISBN-szám: 978-963-06-7782-0
Kötéstípus: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 203
Nyelv: Magyar

Megjegyzés:
A könyv néhány fekete-fehér rajzzal, térképpel és 8 oldal színes fotóval illusztrált.

A könyv megvásárolható:
-Püski kiadó könyvesház 1013 Budapest Krisztiina krt. 26.
telefon: 06(1)214-3905

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezető

II. Erődítés történet

III. A Keleti-Kárpátok erődrendszerének kiépítése

IV. Harcok az erődrendszerek mentén – 1944.

V. Történelem

VI. Kárpátalja, majd Zakarpatszká-Ukrajna autonóm szovjet tagköztársaság

VII. Az Árpád-vonal völgyzárainak részletes leírása, a Szent László, Hunyadi-állások rövid ismertetése

VIII. A kárpátaljai kutatások emlékei

IX. A hágók, bunkerek felsorolása:

X. Általános túratanácsok

XI. Utószó

XII. Kislexikon

XIII. Felhasznált irodalom:

Invitáló

I. Bevezető

A „Magyar katonai erődítések a Keleti-Kárpátokban” című ismeretterjesztő mű megírását több történet előzte meg. Kárpátalján a Fekete-Tiszához szervezett túrán kerültek szóba először az Árpád-vonal erődjei. Katonai tanulmányaim során egy szót sem hallottam az erődrendszerről. Hiába kutattam az emlékezetemben, semmi nem jött elő. A katonai főiskolán, majd a Zrínyi Miklós (akkor még 1984-1988) Katonai Akadémián ismereteim szerint egy előadás sem hangzott el hadtörténeti órákon az erődítésekről. A volt évfolyamtársaim sem tudtak róla; úgy zártuk le a beszélgetést, hogy valószínűleg „lógtunk a tesi órákról”. Az igazság az, hogy nem tanították (nem taníthatták)!
Az Árpád-vonal kidolgozójának Hárosy Teofil ezredesnek a szavait idézve „eldöntött küzdelem után már csak a győztesnek hallani a szavát” – tehát csak a szovjet hadtörténelmet tanultuk.
Az elhangzottak nem hagytak nyugodni, és később eszembe jutott, hogy több mint egy évtizede (néhai) apósom, Nagy István kalocsai lakos, mint vasbetonszerelő dolgozott az erődrendszer építésén. Akkor ismeretek hiányában nem figyeltem fel az elbeszélésére (ma is restelkedem emiatt). Beszélt a Keleti-Kárpátokban végzett munkálatokról, és a behívása utáni háborús élményeiről (a későbbiekben Vízköz bunkereinél utalok rá).
Az élmények, a megszerzett új ismeretek alapján, és szerzőtársam bíztatása mellett eldöntésre került, hogy az erődrendszert végigjárjuk (Rusz Ferenc).
A helyszíni bejárás és a felhasznált irodalom alapján egy rövid kiadvány készült el 2006-ban, „Az Árpád-vonal az Ukrán-Kárpátokban” címmel. Terjedelmével, példányszámával azt a célt tűzhette csak ki, hogy minimális ismereteket és segítséget nyújtson az érdeklődőknek.
A kárpátaljai túrák során nem is könnyű eligazodni, tájékozódni az ottani terepviszonyok között. A domborzati sajátosságok, a bunkerrendszer elhelyezkedése, fellelhetősége sok esetben megfelelő tájékozódási- és térképismeretet feltételez.
A füzet megjelenését megelőzte a fellelhető szakirodalom tanulmányozása, korabeli térképek megismerése, valamint több helyszíni bejárás. Ahogy gyűltek az ismeretek, egyre nagyobb lett a viszonylagos hiányérzet. Ha lehet, akkor pontosabb, nagyobb terjedelmű, ismeretterjesztő, és turista kalauz jellegű kiadvány megírása lett a következő cél.

Magyar katonai erődítések a Keleti- Kárpátokban (könyv!)
A könyv írásának főbb mozgatórúgói

Az egyre erősebb hiányérzet mellett talán szégyen kiejteni, de többszöri visszatérés után egyre erősödött az érzés, hogy még mindig kevés az információ, a tapasztalat, és a megszerzett tudás. Kutatásaink során rabul ejtett a Keleti-Kárpátok változatossága, érintetlensége, varázsa.
Aki ismeri a Kárpátok vonulatát, itt érzékelheti, hogy domborzata, vízrajza, éghajlata részben eltér a Kárpátok többi részének jellemzőitől.
Az ismeretterjesztő és turista könyv megírására inspiráció volt egy szintén ragyogó könyv írójának, Szabó József Jánosnak a megjegyzése. Az ÁRPÁD-VONAL c. könyvében leírtak (11. oldal „talán egyszer útikönyv is kikerekedik belőle”) figyelembe vétele talán ezt az űrt betölti.
A XXI. század magyar történelem-írása és tanítása is elnagyolja, vagy nem is említi a Kárpátokban kiépített magyar védelmi rendszert, és az itt folyó kemény harcokat, a szovjet hadsereg több hónapos megállítását (20 évvel a szovjet hadsereg távozása után!!). A harcokban résztvevők (akik elmondhatnák a történteket) már távoztak közülünk, a ma élő generációk ez irányú ismerete minimális, és elég negatív képet mutat.
Az utóbbi években megjelent irodalmak, memoárok száma minimális; az általuk felvázolt kép- és ismeretanyag elsősorban katona-szakmai. A téma iránt érdeklődő „civilnek” keveset nyújtanak erről a témáról.
Az ezeréves határ előtt, a határon és az Árpád-vonal térségében, valamint az ország mélységében folytatott harcokkal kapcsolatos irodalmak, internetes leírások, vélemények, észrevételek zavarba ejthetik az érdeklődőt:
a) A ma fellelhető irodalomban az Árpád-vonal erődrendszerének felsorolása hiányos, és vegyes képet mutat (eltérő az eredeti magyar, szovjet és más irodalom, értékelés, térkép, leírás stb.).
b) Jelen kiadvány a hadtörténelem által legkevésbé feltárt kárpátaljai résszel foglalkozik.
c) A kiépítés során, majd a háború alatt szigorúan titkosak voltak az erődítéssel kapcsolatos információk; összefüggő leírás, fénykép nem készülhetett róla; a korabeli hadügyben lévő dokumentáció a budapesti harcok során nagyrészt megsemmisült
d) A szocializmus alatt kínos téma lett volna akár félig reális értékelés megírása is, a harcok óta eltelt majd 70 év pedig a „jótékony” feledés homályába burkolta az itt történteket.
e) Az akkor élt emberek közül ma már kevesen élnek, akik segíthetnének a történéseket személyes élményeik alapján is tisztázni (de szerencsére még élnek és akadnak ilyen személyek).

A történelem forgataga ezekben az időkben a térképeket, a települések neveit stb. alaposan átrajzolta, átrendezte. A különböző írások, könyvek, internet oldalak egyre bővülnek, de a kép nem elég tiszta és rendezett. Ez nem azt jelenti, hogy egy írás nem törekszik alaposságra, inkább azt jelzi, hogy az átvett adatok, írások, fényképek, vázlatok sokféle képet adnak az érdeklődőnek. A szakirodalmak nem nyújtanak az átlagos turistáknak, főleg az egyéni, szakvezetés nélküli érdeklődőknek biztos támpontot a bunkerek felkereséséhez – mintha visszatért volna a titkolózás korszaka (vagy ma már államtitok nélkül is létezhet ismeret-elhallgatás!).
A könyv szerzői törekedtek a pontos, lehetőleg objektív, a helyszínen szerzett információk, elbeszélések, saját vázlatrajzok alapján a minél hitelesebb kép összeállítására. Mindezek ellenére a tévedés joga fenntartva!

Egyes részek az erődvonalak kiépítésének elméleti-gyakorlati kérdéseit, katonai műveletek lefolyását, kérdéseit taglalja, ezeknek a részeknek a kihagyásával is érthető a bunkerrendszer felépítése, elhelyezkedése és az objektumok felkereshetősége. Számunkra egyre fontosabb szemponttá vált a Keleti-Kárpátok varázsának, érintetlenségének, a csendnek az élvezete és a hegyi falvak barátságos lakóinak megismerése is.
Több esetben lehet találkozni a „HADI-TURIZMUS” kifejezéssel, ami nem egy szerencsés fogalom, de lényegében az ez iránt érdeklődő turisták részére figyelemfelkeltő. A történelem tanúsága szerint úgy 950-1000 körül a magyar hadi turizmusnak leáldozott (Sankt-Gallen, Augsburg). Az viszont szinte bizonyos, hogy a magyarság sikeres letelepedéséhez ezek a kalandozások nagyban hozzájárultak. Jó hír, hogy az utóbbi időkben Kárpátalján a különböző (magyar és ruszin) szervek sok erőfeszítést tesznek a turizmus fellendítésére, ezen belül az Árpád-vonal megismertetésére is.
A könyvnek nem célja a bunkerekhez vezető útvonalak mentén található látnivalók részletes ismertetése, ehhez kiváló szak- és útikönyvek, térképek állnak rendelkezésre. A könyv alapvetően a helyszínen tapasztaltak, a fotók, az ott élő emberek elmondása, valamint a fellelhető levéltári információk alapján íródott. A szerzőknek nem tiszte, feladata további tények megítélése, és megdönthetetlen következtetések levonása, egyedül érvényes vélemény kinyilvánítása. A tapasztalatok, a látottak-hallottak alapján segítségnyújtás a történelem, szüleink-nagyszüleink áldozatos honvédelme, egy gyönyörű táj, és a megannyi magyar emlék rövid bemutatása, megismertetése.

Az Árpád-vonal aktuális információit, utazásaink alkalmával fölfedezett bunkereket, és a csodálatos tájat bemutató képeket megtalálja a www.bunkerek.hu weboldalon. Ugyanitt talál lehetőséget kárpátaljai utazások, bunkertúrák megszervezésére.
A honlappal kapcsolatos észrevételekkel keresse Rakaczky Istvánt.