Ökoturisztika

Cégünk vállalja a megrendelő területén található helyi értékek felmérését, ökoturisztikai szempontú csoportosítását, javaslatok kidolgozását turisztikai termékek kialakítására. A tágabb terület értékeinek ismeretében javaslatot tesz együttműködések kialakítására, klaszterek létrehozására.
Az érdekelt felek közreműködésével ötletbörzét szervezünk, mely végén közösen megfogalmazzuk a projekttervet. Elkészítjük a projektre a pályázatot, menedzseljük annak megvalósítását.

Módszerek:

– a nemzeti park kínálatainak összegyűjtése, turisztikai termékké alakítása
– Internet (folyamatos frissítéssel!) honlap létrehozása (ajánlatok, programok, igénybe vehető szolgáltatások, árak stb.)
– Tematikus reklámanyagok elkészítése (hagyományos papír-alapú; elektronikus – CD, DVD)
– PR és kommunikációs stratégia kidolgozása; közvetlen és közvetett kommunikáció a célközönséggel
– Termékmarketing
– Az ökoturisztikai lehetőségeket bemutató, a termékeket értékesítő szervező iroda létrehozása (kínálatok nyilvántartása; ahol megrendelhető az erdei iskola oktatással, a szállás, a program, a túra-, vagy a természetvédelmi vezető stb.)
– Túravezetők, más szükséges szakemberek képzése, (oktatás, vizsgáztatás, tankönyvek írása stb.)
– Minősítési rendszer kidolgozása és alkalmazása az ökoturizmus szereplőinek minősítésére (kvázi osztályba sorolás)

Ökoturisztika Magyarországon

A 20. század végére nyilvánvalóvá vált, hogy a turizmus fejlődésének napjainkban is tapasztalható iránya éppen azoknak a természeti értékeknek a pusztulásához vezet, amelyek a turisztikai termékek alapját képezik. A helyváltoztatásból, tartózkodásból és a szabadidő eltöltésének különböző formáiból eredő negatív hatások a természeti erőforrások elszennyeződéséhez és mennyiségük csökkenéséhez, az élővilág háborítatlanságának és változatosságának veszélyeztetéséhez, sok helyen pedig a természetes tájkép rombolásához vezetnek. Végül az idegenforgalom által egykor kedvelt célterületek elveszítik vonzerejüket.
A világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágának szereplői közül éppen ezért egyre többen ismerik fel a helyzet súlyosságát és olyan megoldási lehetőségek után indult meg a kutatás, amelyek a turizmus hosszú távon fenntartható fejlődésének alapjául szolgálhatnak. Felmérések bizonyítják, hogy a turisták nagy része számára a célterületen található érintetlen táj, változatos élővilág és a tiszta környezet egyre fontosabb turisztikai vonzástényezőkké léptek elő.
E megerősödött, a környezetért felelősséget vállaló magatartás eredményeként a világ nemzeti parkjainak és más védett természeti területeinek száma és látogatottságuk mértéke fokozatosan növekszik. A természetvédelem oldaláról világszerte elterjedt az a törekvés, hogy az egyes országok természeti és táji kincsekben leggazdagabb területeit nemzeti parkká nyilvánítva őrizzék meg nemcsak a maguk, hanem az eljövendő generációk számára egyaránt.

A turizmus természeti környezetre gyakorolt terhelése mellett a fogadóterület lakosaira, illetve azok közösségeire vonatkoztatott pozitív vagy negatív hatásokat is figyelembe kell venni. A turizmus fenntartható fejlődésének elmélete megköveteli az adott fogadóterületen élők aktív közreműködését és a fejlesztések folyamán részükre biztosított előnyök garantálását.

Az ökoturisztika fogalma

A környezet és a természet, valamint a kulturális értékek megőrzésének összehangolása a turizmus igényével, miközben a vendég célja a természet és a kapcsolódó kultúra, történelem élményszerű, aktív megismerése.
Az ökológiai turizmus vagy „ökoturizmus” a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával.

Magyarországon a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. megteremti ennek jogi alapját is, mivel a nemzetipark-igazgatóságok alaptevékenységei közé sorolja a megőrzés és a kutatás elősegítése mellett a bemutatást is. Természetesen a nem védett területeken is folyhat ökoturisztikai tevékenység, pl. egyes települési önkormányzatok, társadalmi szervezetek stb. koordinálásával.

A természeti és kulturális értékek együttes említése igen fontos eleme ennek a definíciónak. Egy terület megismerése csakis annak komplex érzékelése útján lehetséges, melyben a környezeti, természeti értékek nem választhatók el az emberi jelenlét nyomán létrejött értékektől, a kultúrától, a hagyományok által közvetített ismeretanyagtól.

Elengedhetetlen a helyi lakosság gazdasági és társadalmi előnyökhöz való juttatása. Egyértelmű válik ezen alapelv fontossága, amikor hazánk leginkább természetközeli állapotban megmaradt területeinek földrajzi elhelyezkedését vizsgáljuk. Gondoljunk csak délen a Dráva menti vadregényes területekre, vagy éppen Észak-Magyarországon az Aggteleki-karszt területére. Nem olyan régen még mindkettő szigorúan őrzött határ menti területnek számított, ezért a nagy ipari beruházások elkerülték e térségeket. Ez természetesen hátrányosan érintette az itt élő lakosságot, de egyúttal biztosítékként szolgált a természeti és kulturális értékek megóvásához, fennmaradásához. Az elmaradott települések, kistérségek, régiók felzárkóztatásának egyik lehetséges módja a helyi lakosság bekapcsolása az ökoturisztikai kínálat alakításába. Alapvetően fontos lenne a természetvédelem együttműködése az adott területen élőkkel és segíteni nekik helyben megtalálni a boldogulásukat. A gyakorlat mára bebizonyította ugyanis, hogy a természetvédelem csak akkor hatékony, ha bírja a helyi lakosság támogatását is.
Amennyiben a nemzetipark-igazgatóságok kizárólag, mint állami szervek, az élet számos területén tiltó rendelkezéseket hozó hatóságok lépnek fel, addig a természet védelmét szolgáló legnemesebb elképzelések is ingó talajon állnak. Amennyiben viszont az előírások betartásáért és betartatásáért valamilyen módon – akár közvetlenül kompenzációk formájában, akár közvetetten az ökoturisztikai fejlesztések generálásán és megvalósításán keresztül – az emberek szülőhelyükön megtalálják számításukat, akkor a természetvédelmi munka hatékonysága is javulni fog.

Mindezeket figyelembe véve tehát az ökoturizmus egyaránt jelent egy gyűjtőfogalmat és egy szemléletet. Gyűjtőfogalomként a turizmus olyan különböző formáit jelenti, amelyek a természeti-biológiai erőforrások fenntartható használatán alapulnak az adott ökoszisztéma teherbíró képességén belül. Az ökoturizmus egyúttal egy szemléletet is jelent, amely a turizmus valamennyi formájának fenntarthatóvá tételét célozza, hogy a turizmus járuljon hozzá az ökoszisztéma megőrzéséhez vagy helyreállításához, és ne járjon negatív hatásokkal a természeti és kulturális erőforrásokra.

Az ökoturizmus elválaszthatatlan része az aktív turizmus – éppen a közlekedés és motorizált látogatás környezetszennyező hatásának minimalizálása érdekében, és az egészségesebb életmód iránti igény növelésére.

Az aktív turizmus leggyakrabban alkalmazott lehetőségei:
gyalogos turizmus
kerékpáros turizmus
vízi turizmus
lovas turizmus
síturizmus
Ide sorolható néhány elterjedt extrém tevékenység: barlangászat, sziklamászás, sárkányrepülés stb.

Az ökoturisztika lehetőségei

Az ökoturisztika célja a környezetterhelés minimálisra csökkentése úgy, hogy teljesüljön az alapvető gazdasági cél: bemutatás; megismerés; a szükséges, célszerű, de nem pazarló infrastruktúra kialakítása; munkalehetőség biztosítása; humán fejlődés/képzés megvalósítása.
Az ökoturizmus (vagy ún. lágy turizmus) feltételezi az együttműködést a természetvédelemmel, a nemzeti parkokkal. A turizmusból származó gazdasági eredmény egy részét kötelezően vissza kell forgatni a természetvédelem és a kulturált bemutatás költségeire.
Az ökoturizmus iránt egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik ugyanúgy, mint az aktív turizmus természetben űzhető ágai iránt (sportturisztika).
Fontos szempont az ökoturisztika bővítésénél, hogy ne váljon olyan tömegessé (ún. kemény turizmus) ami már nem biztosítja a természetvédelem és a turizmus összhangját.

Összefoglalva tehát az ökoturizmus főbb jellemzői között az alábbiakat említhetjük:

– természeti vonzerőkön alapul,
– környezet-, természet-, kultúra-orientált,
– kis csoportlétszámú,
– résztvevői számára környezeti, természetvédelmi ismeretterjesztést nyújt,
– tudatosan oktató- és informáló szerepe van,
– védi a veszélyeztetett természeti környezetet,
– csökkenti a szezonalitásból fakadó hátrányokat,
– a résztvevők hozzájárulnak a természeti környezet állapotának megőrzéséhez,
– korlátozza a környezetbe kerülő szennyezést,
– hasznot hoz a helyi lakosság számára,
– hasznot hoz a természetvédelmi szervezet számára,
– elősegíti egy térség potenciális értékeinek komplex hasznosítását.

Stratégia

A ma divatos szabadidős és idegenforgalmi lehetőségek mellett vonzó alternatívát kell kínálni a szabad levegőn megvalósuló, aktív turizmust is magában foglaló ökoturisztika lehetőségeinek bemutatásával.
Az ökoturisztika célcsoportjai lehetnek:
– a gyermek- és az ifjúsági korosztály
– családok, baráti társaságok
– a városokból „kikívánkozó” emberek
– hazánk – Európai Unióhoz képest gazdag flórájának és faunájának bemutatása az érdeklődő külföldieknek